A black/doom sötét árnyalatok lángjával ragyogó szépsége jutott el hozzám az egy embert magába foglaló chilei Purgatorium-nak köszönhetően.
Elsőre bizony nem gondoltam volna, hogy 25 percben így meg lehet fogalmazni a végtelent. Időtlen tökéletesség, magába szippant.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése