Lassan indul el és hömpölyög akár egy folyam.
Ez az a kíméletlen és mégis szép funeral doom, telve a végtelen útjaival. Mint egy pöröly zuhan rád és nem marad semmi. A veszteség majd a fájdalom, csillapítsd ahogy tudod. Csak a könny és a vérrel festett szavak a falakon. Vajon eljön majd a megnyugvás ?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése