Absentation - Antimatter Rites (2020)

Bitang erős death metal a szíriai származású Salah Alghalayeeni-tól.

Az infó szerint jelenleg németországban él, de hazájában, szíriában az első lemezt kiadott death metal banda az övé. Egy emberes formációról lévén szó minden hangszeres munka az övé. Ebben a dobgép néha kifejezetten idegesítő mivolta az egyetlen negatív pont. Ezt leszámítva tökéletes album lett.

Barbarian Swords - Worms (2016)

Katalán barbarizmus a spanyolországi Barcelonából.

A lemezborító és a dalszövegek gyors átfutása egy nyers, primitív black/thrash banda képét vázolta fel. Ez azonban ebben a formában nem igaz. Akadnak thrash-be hajló témák, de a black/doom masszívan túlsúlyban van. A 71 perc kicsit soknak tűnik, azonban a zene miatt érdemes rászánni az időt.

Rituals of the Dead Hand - Blood Oath (2018)

Black/doom belgiumból.
Nagyon erős kezdés a triótól.

Rémálmokhoz tökéletes háttérzene.

Fekete Demo I - Demo II (2019)

Érnek meglepetések mikor a magyar underground bugyraiba alászállok.
Van amire még én se számítok. De ha  a Gyötrelem munkásságát nézem
akkor most se kellene meglepődnöm. Mondhatni a Gyötrelem után szabadon.
Aki kedveli Gloam munkásságát  a Fekete kompozíciókban nem  fog csalódni. Az elme szuicid játéka itt is pazar futamokra képes. Csak legyen aki elviseli épp ésszel.

A bandcamp oldalon az eddigi 4 demóval lehet "barátkozni".
Nekem egyelőre az első kettő elég lesz egy időre.

https://fekete.bandcamp.com/

Sepolcro - 2011 - 2018 (2019)

Egy gyűjtemény (összeállítás) az olasz death metal hordától.

A régi vonalas halál metál rajongói nagy valószínűséggel örömmel fogják végig hallgatni a trió balladáit. Lehet majd találkozni Cthulhu- val vagy egy  Pungent Stench, Sepultura feldolgozással is.

Hnagash - Ritual over the Grave (2020)

 Chile, nem sűrűn tűnik fel nálam, mint zenei  táplálékot adó környezet. (Persze a Poema Arcanus örök favorit. De ez más tészta.)
Most ezen változtatunk.

Nemes egyszerűséggel death metált hallunk 35 percben. Türelem sok nem kell, mert annyira azért nem rosszak a srácok.

Cathartic - Ceremonial Resurrection, Ep (2020)

 

A mexikói death metal csapat bemutatkozó anyaga.

4 dal ( + 2 bónusz tétel) munkálatai során feltűnt
Dan Swanö neve is, így nem meglepő ha a skandináv
hatás tetten érhető.

Kifejezetten jó szerzeményeket lehet hallani a kicsit
több, mint 20 percben. Várom a folytatást.

Furnace - Black Stone Church (2020)

Klasszikus, dallamokkal megpakolt svéd death metal.

10 korrekt dal. Több nem is kell. 

Gyötrelem / Haunted Sanity - Split (2019)

 Az Üresség gyötrelme után a három dal nem lepett meg. A 3 tétel még a tűrhető, hallgatható kategóriában van.

De az amit Haunted Sanity elkövetett arra nincsenek szavaim.
Erősen próbára teszi az ember idegeit. Értelme ezen túl
sok nincs.

Deception - Inferno (2011)

Lengyelországban keletkezett eme rettenet.

Nem gondolkoztak  rajta túl sokat, de minek is.(a szöveget úgyse figyeli nagyjából senki.)
Death metal, a régi dalok ösvényén, ami náluk úgy néz ki, hogy végleg a végére ért 2013 környékén.

Zed Destructive - Corroded by Darkness (2020)

Már csak azért is kirakom ebbe a blogba ennek az izraeli zenekarnak a lemezét, még ha néhányan az agyfasz tüneteivel is kerülnek a sürgősségire.

Erő van benne  és bizony ki is tart az album közel 55 perce alatt, amit egy Deicide ( ! The Truth Above ! ) feldolgozással zárnak. 

Void Rot - Descending Pillars (2020)

Nyers és hamisítatlan death/doom az USA- ból. Minden megvan a lemezen amitől a stílus rajongói rögtön a világ csupaszép tájaira asszociálnának. Vagyis épp pont nem az jelenne meg. De ez nézőpont kérdése. 

Zivatar

Számomra az utóbbi évek egyik legjobb és leggazdagabb élményekkel összefűzött találkozása volt ez a magyar zenekar. A death/doom dalok indusztriális (hideg) elemeivel megtűzdelt kompozíciói valami félelmetes élményt hoztak. Kifejezetten jó érzés egy hazai csapat ilyen minőségi szerzeményeit hallgatni. Az a mindent átható szomorúság ami mélyen leláncolja magát az emberben itt olyan felemelő. Értéke az érzés tisztasága. Létező, lélegző remekmű. Mindezidáig három lemez látott napvilágot. Mind a három (The Sixth Chamber 2015 , When Leaves Fall and Cold Winds Come 2018, Demons from the Deep 2019) album erősen ajánlott.

Konvent - Puritan Masochism (2020)

Négy dániai hölgy úgy döntött, hogy világgá kürtölik boldogságukat. És ezt a death/doom sivár és pusztító mezsgyéjén hajtják végre. Az öröm az ürömben, hogy a dalok mocskosul jól szólnak.

Tessék szépen mosolyogni !

Hold - Végtelenség , Ep (2019)

A magyar black metal underground egy újabb, fiatalabb szereplőjét lehet köszönteni a Hold (Botöönd, mindenes) személyében.  Ezt megelőzően már 2014-ben jelentkezett egy demóval. A létezés földi, fizikai valója elleni gyűlölet itt is megvan. 

A nagyszerű halál pedig egy Vörösmarty idézettel kezdetét is veszi.

Horncrowned - Rex Exterminii (The Hand of the Opposer) (2020)

A kolumbiai sátán újra támad. Az erőszakra és brutalitásra valló hajlam csöppet se hagyott alább. Röviden ennyi, a többi a lemezen.

Os - Prehuman Death Magic , Ep (2020)

Magyar death metal.

Embertelen hangulat uralja a dalokat.
Nyomasztó és mégis olyan kellemes.
Talán éppen ezért. A  négy  dalt tartalmazó
anyag nálam telitalálat.

Azt még meg kell jegyezni, hogy a csapat élőben is
hozza azt förtelmes gyönyörűséget amit a kazettán hallani.

Rothadás - Rothadás, Demo (2019)

 

Északi, fémes ízekkel megpakolt két dalt rejt magában ez a demo.

Többek között a Tyrant Goatgaldrakona-ból is ismerheted az elkövetőt.
Ajánlott hallgatnivaló a death metal rajongóinak.

Bloodgut - Perennial Bloodbather (2020)

 

A svéd csapat ismételten megjelentetett egy új lemezt az idei évben.

Sokat nem vártam az ezt megelőző korongok ismeretében.
És nagyjából úgy is alakult. Most sincsen túl gondolva semmi.
De ha egy lemezt kétszer is meg tudok hallgatni az már nem lehet olyan rossz.
De tévedni ...

Typhonian - Beneath the Streams of Life (2018)

Skandináv életérzés a németországi csapattól.
Halál és ami lassan utána eláraszt mindent.
Emiatt a napfényes, hepi dalok kizárva.

Ingested - Where Only Gods May Tread (2020)

2009 óta nagy kedvencem az angliai csapat. És idén újra támadtak.Jó tudni, hogy vannak biztos pontok ebben a kaotikus világban.Brutális, kellemesen bizsergeti a hallójárataimat.Mindezek mellett meg is nyugtat.
(Vagy csak én letten ilyen furcsán összerakva ?)

Paragon Zero - Omass , Ep (2020)

A magyar black/death formáció idén jelentkezett második  Ep anyagával. A 2013 - as dalokhoz képest itt már jóval átgondoltabb témákkal találkoztam és, ahogy észrevettem a hangzás is jobb lett.  Míg a "Timeless... " direktebb érzéseket hozott most valami mocskosul jó atmoszférát, húsba hatoló gitárszólókat is kaptam.

Igen, ördögi, dallamokban (közel sem populáris szemétre jellemző) bővelkedő hangulat járja át a szerzeményeket. Minden hangszer szépen, arányosan szól, ami kifejezetten emeli a dalok értékét. Hét év kellett, hogy az "Omass" dalai megjelenjenek. Ez a hét év itt és most acélosabban szól, mint  gondolnád.

Front - Antichrist Militia , Ep (2020)

Néha a jól ismert videómegosztó is ad néhány kellemes percet, mivel itt futottam bele a finnországi black/thrash banda idei anyagába.

Semmi külcsíny, semmi kecmec csak darálás zsigerből.

Küld át te is a szomszédba az ördögöt !

Abrahel - Abrahel (2008)

Ha kedveled a 90-s évek black metal dalait akkor a brazíliai csapat lemezét is szeretni fogod. A csapat neve és a dalok története egy női démon "Abrahel' történetét hivatottak népszerűsíteni. Az egyik szerzeményt Quorthon emlékének ajánlották.

Helleborus - The Carnal Sabbath (2016)

Szimfonikus black metal az USA-ból. A lemez első harmada még erős Cradle Of Filth hatásokkal bír. Így aki az említett angol zenekart nem kedveli az valószínűleg már most kihátrál. Vagy épp hevesen köpköd. A végeredmény azonban korántsem kiábrándító. Már ha nem vesszük az Edge of Black Waters alapját, ami egy Kiss dal (God Of Thunder). Kapunk e mellé piszkosul jól eltalált heavy metal szólót is.

Mindezek után a dalok már nem a C.O.F.  hatás alatt hanem önálló lábakon állva folytatódnak. Persze az európai hatások ha nagyon akarjuk felfedezhetőek.

Minden hibája mellett többször hallgatható a korong. Érdemes próbát tenni vele. 

Darkflight - The Hereafter (2017)

Bulgária felkerült a metal térképemre. Igen, én is meglepődtem azon, hogy a kelet európai ország értékelhető zenei produktumot képes nyújtani. Black/doom dalaik megjegyezhető dallamai, és a minőség számomra emlékezetes perceket nyújt.
Melankólia lengi át a dalokat,amit az Expiring Soul c. dal, ami akár lemez "slágere" lehetne is tökéletesen példáz.

Enoid - Exilé aux confins des tourments (2016)

Korrekt black metal Svájcból.
A formáció egy embert rejt magában
Bornyhake-t, akit a a szintén svájci Borgne kapcsán már ismertem.
Egyedül az utolsó Ode à la haine c. dalnál akadtam fenn, ugyanis itt a Norvég Carpathian Forest Nostalgia-ja lett felhasználva. Koppintva, másolva másként mondva. Bár ha önálló darabként tekintek rá a másolás mellett még az is elmondható, hogy jó darab lett.

Isgärde - Jag enslig skall gå (2016)

Svéd black metal.

A lemez sok újdonságot nem igazán hoz.

Klasszikus módon illeszkedik stílusbeli skandináv társaihoz.

Az albumot a szerző (Somath) svédországi hazájának ajánlja.

Desgraça Eterna - Sombrio Pacto com a Escuridão Eterna (2018)

A dél-amerikai metal színtér mindig tartogat meglepetést. És ez alól a brazíliai csapat sem kivétel. Minden ízében tökéletes a lemez. Hibátlan.

Ez a lemez szénné lesz hallgatva, mert egyszerűen gyönyörű ez a fekete massza !

Osculum Infame - Eras Abissais (2017)

Old school death metal a brazil hordától. A dalok olykor némi black metalos hangulatot is árasztanak, bár ez elhanyagolható. A régi vágású halálmetál rajongók örülni fognak egy ilyen lemeznek. Tessék vele próbát tenni, mert megéri.

Obitus - Slaves of the Vast Machine (2017)

Hideg és rideg black metal a két emberes svéd formációtól. A  lemez egy dalt rejt magában, ami egy komplex kíméletet nem ismerő 45 percet jelent.

Erősen ajánlott.

Uraeus - Raw Necro Rituals, live (2016)

Ha az ember koncert lemezt hallgat akkor előre tudja, hogy nincs stúdió minőség. Ez lenne a dolog bája. De ha a 13 dalból  ami itt hallható az első nyolc iszonyatos recsegése migrénes görcsöket okoz az már nem jó.
A maradék 5 dal épphogy arra elég, hogy magunkhoz térjünk. Pedig egy két jó és ötletes téma kitűnt a kásás halomból. De ez nem elég. Akkor inkább egy nagylemezzel kell próbálkozni a brazil bandánál.

Missas Negras - O Feto de Satanás, demo (2015)

A brazil black metal banda első próbálkozása.
A demó szintű produkció sajnos nem ér semmit.
Egy eredeti ötlet sincs amit ne vonna be a masszív unalom és érdektelenség. Emiatt erősen próbára teszi az embert. Felesleges belekezdeni.

Temple of Void - The World That Was (2020)

Az old scool death metal  és doom találkozása. Az amerikai formáció lemezén szerencsére a hangzást nem akarták túlzottan eltúlozni az old school jegyében, így megmaradt a kellemes hangzás és az a kötelező hangulat.

Decaying - Shells Will Fall (2020)

Ha egy banda a bevált úton halad, akkor előszeretettel mondják, hogy egy kaptafára dolgozik. 

Ez viszont így nem teljesen igaz a finnországi hordánál sem.

Túlzottan könnyű és kényelmes lenne ez a módszer. Nem is foglalkozok vele.

Mivel itt száz százalékban megvan amit szerettem eddig az északi formációban.

Az ezer tó földjéről még mindig brutális dallamok jönnek. És ez az ami kell, a többi nem számít.

October Falls - A Fall of an Epoch (2020)

Minden ízében tökéletes lemezt hozott Lehto és csapata.
Nem tudom megunni.

Forgotten Tomb - Nihilistic Estrangement (2020)

Az olaszországi banda idei lemezét hallgatva én annyit mondanék, hogy erősebb anyagra számítottam. Persze kinek mik az elvárásai.

Nyrst - Orsök (2020)

Izland. A történelemből már tudjuk, hogy a vikingek is megfordultak itt.
De még az ő foguk is bele-beletörött ebbe a zord tájba. Területe az adatok szerint nagyobb, mint a miénk, de meglehet, hogy rajtam kívül  nem igazán rohangászna sok ember a pusztáikon. A téli gyerek, mint én, él hal az ilyen szimpla dolgokért. Így talán nem véletlen, hogy az említett zenekar black metalt játszik. 

A zene hideg, fagyos. Szerencsére a folk metalos téblábolásnak nyoma sincs.  
A már jól ismert klisék sem árasztják el a dalokat olyan szinten ami egy kezdő (4 évvel egy demo után még semmi se biztos) bandára jellemző lenne. Inkább olyan, mint egy jeges folyam.Pedig ez a banda első lemeze. A csapat ezek után érthetően a skandiváv térség zenei vénáiból merít mert ugye nincs új a nap alatt, de jó dalokat még lehet írni. És a dalok bizony jók lettek.

Abhorrent - Katabasis (2020)

Death/thrash a chilei Santiágóból.

Ahogy néztem a metallumban a róluk található infót nem ma kezdték a zenélést. 15 éves kihagyás is szerepel az 1996-os lemezük után. Így redukálódott az albumuk száma.

Az idei anyagot hallgatva (ami az első találkozásom is a csapattal) nekem a brazil Sepultura korai Schizophrenia,Beneath the Remains lemezei ugranak be ha nagyon hasolítani kellene őket egy másik zenekarhoz. A kaotikus csörömpölés itt is felüti fejét időnkét. De öröm hallgatni miután ez elmúlt.

Deinonychus - Ode to Acts of Murder, Dystopia and Suicide (2017)

Nemrégiben találkoztam először a hollandiából származó csapat nevével és 2017-es albumával. Rögtön megtettszett az a hangulat és magába is zárt amit a dalok árasztanak magukból. A black/doom opuszok az élet és a költészet mocskosul árnyékos oldalán helyezkednek el. Semmi fény, semmi remény, halál és sötétség.

Warbringer - Weapons of Tomorrow (2020)

Az amerikai thrash brigád egy méregerős lemezzel jelentkezett.
Bár mielőtt elkezdtem volna a korong meghallgatását nem is vártam másra.
Nem kellett csalódnom.
Thrashereknek kötelező.

Wombbath - Choirs of the Fallen (2020)

Old school svéd halál metal. Többet nem is érdemes mondani. Az alapvető kritériumoknak megfelel. Ha mégis több kellene akkor neked máshol kell keresgélni.

Testament - Titans of Creation (2020)

Thrash metal a már jól ismert amerika csapattól. Az ember, mégha nem vallja be akkor is számítana egy ilyen veterán csapatnál a fáradtság jeleire. De itt ilyet én nem érzek. Ezután már csak az a kérdés, hogy milyen hangerőn hallgatom a dalokat.

Decaying Purity - Mass Extinction of the Providential Ones (2020)

Brutalitás törökországból. Nálam ennyiben ki is merült az egész. Mert hiába szeretem a durva és brutális bandák dalait itt egyszerűen semmit  nem találtam ami lekötne akár két percre is. És ha rögtönítélő bírának nézne valaki akkor leírnám, hogy többször is végig hallgattam a lemezt. De még így sem hatott meg.

Nygmalion - élet a Nigromantia után

Egy új (ámde régi) zenekar tűnt fel a színen.
Ugyanis 8 év után megtörténik a visszatérés.
Az alábbiakban minden a zenekar által küldött infót leközlök. Ez nem kötelességem, de örömmel adok hírt a csapat háza tájáról.


A NYGMALION egy újonnan induló metal együttes, ezt megelőzően 10 éven keresztül Nigromantia néven működtünk, mellyel számos demót és egy osztrák kiadó által kiadott nagylemezt ('Inherited Burden' /2012/ https://nigromantia.bandcamp.com/) is sikerült megjelentetnünk.

Jó pár európai országban adott számos koncertet és fesztivált magunk mögött tudva indítjuk most útjára új néven megreformált zenekarunkat, a NYGMALION-t.

A zenekar felállása:
Gaál Krisztián - Ének, Basszusgitár
Egri-Kiss Dávid - Gitár
Gazdag Gergő - Dob
Kiss Péter - Gitár


Ahogy minél jobban belemerültünk az anyag írásába az új felállással, Dáviddal a fedélzeten, úgy éreztük, hogy az új lemez sem zeneileg, sem hangzásában, sem mondanivalójában nem fér bele a Nigromantia addigi világába. Ezért hosszas mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy befejezzük a Nigromantia történetét és teljesen megújulva Nygmalion-ként folytatjuk tovább. Hálásak vagyunk a Nigromantia néven eltöltött évekért és köszönettel tartozunk mindenkinek, aki eddig támogatta a zenekart.

A lemez önmagunk pillanatnyi kivetüléseit mutatja be, mind szövegileg, mind zeneileg egyaránt - egy 12 számos utazáson keresztül.

Szövegvilág tekintetében egy meglehetősen személyes hangvételű anyag lett. Olyan témákat boncolgatva, melyek személyes tapasztalatokból, élményekből merítenek. Önmagunk és környezetünk, egészség, fiatalság, bénító gyűlölet, idő múlása, belső és külső változások és hasonló mélységű témakörök.

Zeneileg megpróbáltuk magunkat nem keretek közé szorítani, így egy elég sokszínű anyag született, viszont mindenképpen egy dallamos, dalközpontú és változatos metal anyagot akartunk elkészíteni. A végeredmény hol modernebb, hol old-school jellegű, a sodró dalok mellett feltűnnek lassabb témák, néhol pedig előkerülnek nyugodtabb akusztikus zenei motívumok is. Ezenfelül két instrumentális tétel is felkerült az anyagra, amit mindig is szerettünk volna megvalósítani.

A 'DELUMINATE' május 15-én jelenik meg a legnépszerűbb digitális platformokon (Spotify, iTunes, Bandcamp, Amazon, Google Play, stb.)

https://www.facebook.com/Nygmalion
https://www.instagram.com/nygmalionband/
https://www.youtube.com/channel/UC8ARGT3P0_dcau5UV5xgF1A?sub_confirmation=1


A lemezzel kapcsolatban plusz infó, hogy a Youtube csatornán az új lemez, új dalának  a "Nygmalion"-nak a premire április 10.-én 16.00-os időponttal megtekinthető lesz.

Scarab - Martyrs of the Storm (2020)

Brutális death metal a fáraók földjéről Egyiptomból.

A téma adott. Ez számomra így nagyon autentikus. Igen, ismerünk egyiptomi témákat feldolgozó bandá(ka)t, de ez így mégis csak jobb. Főleg ha a zene is telitalálat. 

Kötelező hallgatnivaló.

Trauma - Ominous Black (2020)

A lengyelországi székhellyel rendelkező csapat már jó néhány éve szállítja töretlen erővel a death metal dalokat. A lemez kissé gyenge nyitása után szép lassan bedurvul a banda és így előtérbe kerül amire vártam, a kreatív mészárlás.

Korrekt album lett és ami külön pozitívum, hogy még mindig van erő az 1992 óta ezen a néven létező formációban.

Schizogen - Spawn of Almighty Essence (2020)

Az Ukrán banda idei lemeze számomra az első találkozás a csapattal (2016 az első korong dátuma). A death metal brutális és technikás vonalát követő formáció masszív rajongótábort alakíthat ki magának. Amire én bizony ezen lemez hallgatása közben 100%-os esélyt szavazok meg.